Abstract
As an indicator of nations’ prosperity and economic competitiveness, research impacts the mounting roles and requirements placed upon academic researchers. Internationally, researchers are expected to effectively operate in the fast-changing and demanding research environment. Such effectiveness corresponds mainly to their ability to establish international and interdisciplinary collaborations, secure internal and external grants, and most importantly deliver tangible research outputs. As such, this desired research excellence impacts researchers’ academic appointments, recognitions and promotions. Driven by research productivity and pursuit of academic excellence, researchers’ individual autonomy may become restricted. This work is based on (a) an international study exploring research productivity within higher education institutions across 15 countries and (b) a relevant international literature review. The voices of 32 participants portray competencies required from and requirements placed upon academic researchers at their respective universities. Findings show that the role of academic researchers is changing and the requirements pose challenges to researchers’ autonomy. The research productivity quest along with opportunity-driven decisions may not only restrict researchers’ autonomy but also compromise their academic integrity.
A nemzetek jólétének és gazdasági versenyképességének egyik mutatója a kutatási tevékenység, minek következtében az akadémiai kutatók feladatai, szerepei és a velük szemben támasztott követelmények egyre gyarapodnak. Nemzetközi szinten is elvárás a kutatókkal szemben, hogy hatékonyan működjenek a gyorsan változó és kihívásokban gazdag kutatási környezetben. Ebben az értelemben a hatékonyság azt a képességet jelenti, hogy mennyire képesek nemzetközi szintű és interdiszciplináris együttműködéseket kialakítani, belső és külső támogatásokat biztosítani, és ami a legfontosabb, kézzelfogható kutatási eredményeket nyújtani. Ez az elvárt kutatási kiválóság befolyásolja a kutatók munkaviszony-létesítését, elismerését és előléptetését. A kutatói produktivitás és a tudományos kiválóságra való törekvés azonban korlátozhatja a kutatók egyéni autonómiáját. A jelen tanulmány egyrészt (a) egy olyan nemzetközi kutatás másodelemzése, amely 15 ország felsőoktatási intézményeiben végzett kutatási produktivitást vizsgálta, valamint (b) a vonatozó nemzetközi szakirodalom áttekintésén és elemzésén alapul. Az említett nemzetközi kutatásba bevont 32 résztvevő válaszaiból az adott egyetem tudományos kutatóitól megkövetelt kompetenciákról és követelményekről kapunk képet. Az eredmények azt mutatják, hogy a kutatók szerepe változik, és a követelmények kihívást jelentenek a kutatói autonómiára nézve. A kutatási produktivitásból fakadó nyomás, valamint a lehetőségeknek alárendelt szakmai-tudományos döntések nemcsak korlátozhatják a kutatói autonómiát, hanem tudományos integritásukat is veszélyeztethetik.